money

Addig míg a pénzemet szivesebben osztogatom a "rászorulóknak" nehéz bármibe is fogni.
Így hát maradnak a képek egyelőre:

Heti project

Menj már azzal a kamerával!

Nem hallod, hogy evés közben ne fotózz??!!

Feladat: Hogyan oldjuk meg, hogy a polár/fleece "alom" ne nézzen ki állandóan úgy, mint a képeken?

Szóval ma beszereztem egy 30x40-es citromos ládát. Hazajöttem és malac biztossá tettem. Óvatosan szétszereltem, megcsiszolgattam, portalanítottam, fertőtlenítettem, összeszereltem, megszárítottam, betettem.
Szerencsére az alján jó nagy rések vannak, így egy vastagabb hálót - mint a szúnyogháló, nagyobb lyukakkal - az aljára tűztem. Rá 2-3 cm forgács, hogy azért a kényelem is meglegyen. És a hab a tortán a széna.
Most csak egyfajta próbaüzem idejére tettem be nekik. ( Figyelem, hogy tartósan rágják e, van e esetleg valami "balesetveszélyes" még rajta, és hogy egyáltalán tetszik e nekik.)
Eddigi tapasztalat: 2 órája ugrabugrálnak, duruzsolnak és félek este hiszti lesz, hogy melyik aludjon benne.

Kiindulási alap

Álmodtam egy világot magamnak...

Új év, új élet...
Nehezebben indul be a blog, mint hittem volna.
Először is nyáron adva volt egy szoba, amit elkezdtem fejben átalakítani.
Majd jött a munka, ami lassította a folyamatot.
Októberben viszont kidobásra került az ágyam. Majd 1 hónapig válogattam, mire megtaláltam álmaim ágyát.
Viszont szeder színű. Ami nem illik bele a koncepcióba. Így először is szín sémákat kutattam, amit nehezít, hogy van egy komplett barna-fehér bútor család becsempészve a szobámba. Sokáig csak a sárga-lila kombináció járt a fejemben, amivel csak az a gond, hogy születésem óta - most először nem- mindig a sárga valamelyik árnyalatában éltem. Pedig nem is szeretem a sárgát.
De most ráakadtam a megfelelő színkombinációra, és már ki is választottam a hozzá illő festéket.

Letsgetpartystarted!

Az élet úgy szép ha zajlik

Nagy hanyagságom betudható, hogy azót vége a boldog munkanélküli napoknak. Most a szürke dolgos hétköznapok vannak.
De nem olyan vészes. Kisszerelmeimmel töltöm minden szabad percem. (És ha minden jól megy hétvégén újabb DIY project alakulhat meg miattuk.)
Íme pár kép Róluk:

Édes élet

Nem kell aggódni. Lekötöm én a szabadidőmben magam, mint boldog munkanélküli. Pontosabban leköt engem a családom. Tudni kell rólunk, hogy édesség bármikor, bármilyen formában. Viszont azt is hozzáteszem, hogy anyukám nagyon ügyes a konyhába kivétel, ha sütésről van szó. Van az az egy-két jól bejáratott recept, de kísérletezni már nem nagyon mer.

Legjobb példa erre a piskóta sütés. Jó pár sikertelen próbálkozás után elkönyveltük, hogy bizony a mi konyhánk alkalmatlan a piskóta sütésre. Pár hete apa hazaállított egy doboz málnával. Unalmas délelőttömön  hozzáfogtam a tökéletes piskóta recept felkutatásához, és kiokosítottam magam minden apró tippel és trükkel. Előkerestem a rég feledés homályába került tortaformánkat. És íme az eredmények:

1. Szerencsére az első prónálkozásról nem sikerült kép: Egyszerű pudingos krémet csináltam tejszínhabbal kicsit összekeverve, de rutin hiányában a felvágás pillanatában az összes krém és málna lefolyt róla. Kanál segítségével ez se került kidobásra.

2. Utána egy pudingos-vajas krémmel próbálkoztam. Hűtés után valamiért a vaj darabos lett és állagra és ízre is inkább a túróra emlékeztetett mindenkit. Ezért hamistúrósra kereszteltük és rajongótáborom ismétlést követelt.
Még kétszer.

3. Málna szezon elköszöntével egy újabb kedvenc gyümölcs került terítékre. Szeder. Ennél már igénybe vettem a kreatívitásom. Mivel ez egy eléggé magvas és savanyú gyümölcs így egy kis előkészület kellett a krémhez. Míg a puding a kádban hült, a piskóta pedig a sütőben, a gondosan válogatott majd botmixerrel meggyalázott szemeket még egy szűrőn is átpréseltem. Egy kupaknyi citromlével és ízlésszerinti cukor mennyiségel feltettem főni. Mikor kellő sűrűséget elértem hozzáadtam a tortazselét, hogy még biztosabbra menjek, hogy nem jut arra a sorsra, mint az eslő tortám. Mikor kihűlt a puding rétegre öntöttem és a hűtőben dzsemszerűre dermedt. Felvágástól számított 20 percen belül el is fogyott. :)

Félórás esti mókázás

Szoba átalakításom lassabban halad, mint gondoltam.

Addig is lefoglalom magam.
Előtúrtam egy használatom kívüli Ikeás tükröt, pink akril festéket, csillámport, kétoldali ragasztót.
1. Wordben kiválasztottam egy egyszerűbb, de mutatós betűtípust. Nyomtatáskor közölte velem, hogy nincs elég festék, de nem estem pánikba. Monitorra ráhelyeztem a papírt és körbe rajzoltam. 

2. Ezt követően segítségül hívtam az ablakot. A papír hátoldalára - ahol a minta volt- felragasztottam egy csík kétoldali ragasztót, majd így tükrözve is átrajzoltam a mintát a biztonság kedvéért. Ezt már alkoholos filccel. Használaton kívüli rajztáblán egy sniccer segítségével ki is vágtam. Mivel már maga a betűk is eléggé elnagyoltan kerültek a papírra, így kedvemre alakítgathattam a vágás során. 

 3. Kétoldalú ragasztó segítségével könnyen rögzítettem a feliratot a tükörre.

 4. Ezt követte a festés. Először csak simán jól felhígított festékkel megnéztem, hogy mennyire folyik alá a festék. Majd ugyanebbe a híg festékbe beleöntöttem rengeteg piros, arany és ezüst csillámot. Ecset segítségével nehezen tudtam egyenletesen szétoszlatni rajta, így fültisztító pálcikával oldottam meg az ekkor már nagyon sűrű trutyi felhelyezését.

 5. Éjszakára hagytam megszáradni. Másnap egy laza mozdulattal és sok kapirgálással eltávolítottam a ragasztócsíkot. Az eredmény sikerességén meg lepődtem. Pár csepp átfolyást egy puha fapálcával könnyen és karcmentesen eltüntettem. Íme a még mancsos végeredmény:

3. nap

A héten sikeresen hazaköltöztem. Valahogy így nézett ki utána a szoba:

 Ma reggelre javult a helyzet:

Mostmár átlátható a káosz.

Az volt a trükköm, hogy a nagy káoszból kisebb tematikus kupacokat hoztam létre. Ezeket a kupacokat előre maghatározott dobozokba gyűjtöttem és csak annyi maradhatott, ami belefér. Maradékot tovább osztottam szemét és ajándék kategóriába.
Így a mai napi jó cselekedetem: 1 nagy szatyor plüssállat, 1 nagy zsák használható ruha és egy még hatalmasabb zsák ágynemű, lepedő, terítő törölköző. Már az "elosztópontra" szállítottam, és a holnapi nap folyamán gazdára is találnak. Ezer hála érte Apukámnak!
És még mindig nincs vége....

2. nap

Még mindig gőzerővel megy a szortírozás, de azóta áttértem az iratokra.
Ahhoz képest, hogy nem szeretek vásárolni sikerült 2 zsáknyi ruhától megszabadulni - 1 zsák jó állapotú -> ajándékozás, 1 zsák szemét. Legalább a napi jó cselekedetem is megvan ezáltal.

1. Nap

Nah elindult a nagy átalakítás. Kezdtem egy laza ruha válogatással.